Most ez

Egyszerű házi kenyér

Itt vagyok, élek, csak történnek a dolgok. Jók is és kevésbé jók, node semmi tragikusra nem kell gondolni, csupán éppen munkát keresek :)
A jó dolog pedig az, hogy újra sikerült albiba menni, úgyhogy ismét városi jány lettem :P
Ennyit rólam.
Főszerepben a kenyér! Teljesen rákattantunk a River Cottage c. műsorra, ott sütöttek házi kenyeret és mivel annyira egyszerű volt a recept, gondoltam kipróbálom én is.
Az eredmény csodás lett, elég önbizalomnövelő receptecske ez, mert nagyon egyszerű és a végeredmény is isteni!


Lássuk tehát!


2 cipóhoz kell:


1 kiló liszt
10g élesztő (szárított)

15g só

6dl melegvíz

Az egészet összegyúrjuk, egészen addig míg puha, homogén tésztán nem kapunk (kb. 10 perc gyúrást jelent)

Majd kelesztőtálba tesszük, letakarjuk egy konyharuhával és másfél órát meleg helyen kelni hagyjuk.

Ezután óvatosan átgyúrjuk még egyszer, két cipőt formázunk a tésztából és előmelegített sütőben 40 perc alatt aranybarnára sütjük.

Íme az eredmény:

Nagyon fini :) Tessék bátran megpróbálni! 

Már nem vagyok túrógombóc-szűz (recepptel)

Tegnap csináltam meg életem első túrógombócát, nem volt szerencsére akkora történet, mint amilyennek hittem.

Mi kell hozzá: 

fél kg túró

4 tojás

másfél bögre búzadara 

2 vaníliáscukor

1 citrom reszelt héja

fél citrom leve

csipet só

Amibe beleforgatod:

50dkg morzsa

kicsi olaj

2 tk fahéj

porcukor

A dolgokat összegyúrjuk, ne ijedjünk meg, ha még nem egészen kemény a massza, úgyis be kell tenni 3-4 órára a hűtőbe, azalatt a búzadara beszív minden folyadékot és akkor már csinos kis gombócokat formálhatunk. :)

Lobogó vízben kifőzzük őket (akkor jó, ha feljön a víz felszínére). Amíg főnek, kicsi olajon olyan 40-50dkg morzsát barnára pirítunk, hozzá tesszük a fahéjat és az ízlés szerinti porcukrot.

Aztán lehet enni :D 

Kirakodó vásárok 2012-ben (Mórahalom, Ruzsa, Dorozsma, Ruzsa) frissítve!!!

Csinálok egy kicsi, egyszerű, de annál praktikusabb naptárat, hogy mikor hol van Csongrád megyében. Nekem is jó, ha össze van szedve, ill. megfigyeltem, hogy nincs nagyon rendesen leírva máshol. 

Van egy egyszerű képlet!

Minden hónap első vasárnapja Kistelek

Minden hónap második vasárnapja Dorozsma

Minden hónap harmadik vasárnapja Mórahalom

Minden hónap negyedik vasárnapja Ruzsa

Tehát:

Május:   6. Kistelek

            13. Dorozsma

            20. Mórahalom

            27. Ruzsa

Június:   3.Kistelek

             10. Dorozsma

             17. Mórahalom

             24. Ruzsa

Július:    1. Kistelek

               8. Dorozsma

              15. Mórahalom

              22. Ruzsa

Satöbbi, majd folyatatom! :)

Nincs új a nap alatt

Kis mosollyal az arcom szegletében olvastam egy menő női portál oldalán, hogy jééé, nem kell ám drága mosószert venni, vanolyanhogy aszondja mosószappan!

Igen, van, jóreggelt! Mindig vegyes érzelmek öntenek el, amikor a puccos cicamicák kitalálják, hogy jééééé!

És újra menő lesz mosószappannal mosni. Lassan visszakanyarodunk a régi jól bevált spórolós termékekhez, aminek én csak örülni tudok... nem hiába használták évszázadokon keresztül.. vagy nemtudommennyiidőnkeresztül :)

Íme, hogy hogyan lehet neked is háziszappanod! (folyós!)

Bármilyen káliszappan, vagy éppen a Baba szappan is megfelel a mosószer elkészítéséhez. Ez körülbelül 4-500 forintba kerül, és roppanat egyszerű: fél kiló szappant le kell reszelni és egy liter desztillált vízben felfőzni. Ennyi az egész, és már kész is a házimosószer. Egy adag mosáshoz egy deciliter mosószerre van szükség, a mosógép öblítőadagolójába meg ugyanennyi ecetet kell önteni. A fehér ruhák mosásához a szappanban még fel lehet oldani mosószódát is. Ezzel a módszerrel egyébként a vízkövesedés is jelentősen csökkenthető. Kevésbé vonzó tulajdonsága, hogy az állaga leginkább a Szellemirtók című amerikai filmben látott a szellemtakonyéval vetekszik, és a színe is elég rémisztő, ezzel szemben viszont olcsó, 100 százalékban környezetbarát, és nem teszi tönkre vagy szürkíti be a textilt.

Van öblítőre is alternatíva: 

Fél deciliter almaecet öntsön fel 4-4,5 deciliter vízzel és illatosítsa illóolajjal (a legjobb, ha egy műanyagflakonban tárolja). Használat előtt feltétlenül rázza fel a flakont!

(Forrás: Divany.hu)

Szóval hajrá! Én tuti kipróbálom! ;)

Szeged-Szőreg-Újszentiván-Tiszasziget-Deszk-Szőreg-Szeged

Ekkora kört mentünk tegnap nagyon jó kis tempóban, 7 óra alatt cirka 60km-t tekertünk nagy egyetértésben, süteménnyel, amely kerek szeglettel kezdte szerény kis életét, de a táskában közelebbi ismeretségbe került a műanyag tál falával, így lekerekedett a széle... De nagyon fincsi volt!

Meg hideg is volt... Mármint az idő. Láttunk mindenfélét, kezdve az új újszegedi parcellákkal, folytattuk a szőregi szabadtéri színházzal és volt még régi leégett malom Tiszaszigeten meg csámborgás Deszk határában.

Igazából olyan nagyon nagyon nem történt semmi extra, tekerünk, amíg vissza nem értünk Szegedre. :P

Nyuszi

Na, boldog Húsvétot mindenkinek! :D

Remélen jól telik a pihenés és mindenki sonka-tojás-kalács mérgezésben fekszik otthon és hízik! Ugyanis énis ezt teszem. Dehát nem is lehet ilyenkor mást tenni. Ezek kötelező körök, kötelező egy-egy ünnep alkalmával 3 kilót hízni és szintén kötelező éjjel 11kor sonkáért kiáltani és még mellé megkívánni egy kis süteményt is. 

Mert az olyan finom! 

Apropó sütemény! Tegnap csináltam életem első piskótáját... Igen, még csak most csináltam. Mindig is féltem sütni, mert ott jobban vigyázni kell az arányokra, nem lehet marékkal kimérni 25 deka cukrot...

Dehát valahol el kell kezdeni, szal csináltam ilyet meg ilyet! Nagyon egyszerű mindkettő, cask ajánlani tudom. Ha nem leszek ilyen lusta, majd berakom a recepteket is, de most lusta vagyok, tehát ne várjatok semmit tőlem :D

Amúgy nem tudom, hogy örüljek-e vagy szomorkodjak,de 1 napnál többet képtelen vagyok itthon ülni... Már jár a lábam, kilométerhiányom van, mennék be a városba csak úgy menni! o.O

Tegnap kivittem a kutyát pont egy iszonyú nagy vihar előtt, benne volt a pakliban, hogy elázunk, el is áztunk, mint a sicc. De én élveztem. Hónapok óta vártam egy kis mennydörgésre, villámra és szélre. Hát most megkaptam. Bugyiig csurom vizesen bicikliztem haza a partról, hónom alatt Gigivel, nemláttam semmit, a hátamon folyt a víz belülről :D 

Szemüvegem lecsúszott az orrom hegyére, tehát azért sem láttam semmit, meg amúgyis, 8liter fizet keptam percenként az arcomba. ^^ De amilyen hülye vagyok, tetszett. Jó meleg tavaszi eső volt. 

Utána csak ettem meg feküdtem meg filmeztem. Mivel nem kellett másnap korán keljek, éjjel 2ig olvastam a nők lapja ezotériát, majd reggel 10ig aludtam... Like a sir, tudjátok.. :D

Utána pikkpakk ebédeltünk, majd ismét filmezés és hízás. Mostmár unom, délután irány a city! :D

Helyzet

A helyzet nem sok, telnek a napok, igazából semmi lényeges nem történik. A hétvégék mindig bicajozással telnek. Múlt héten beteg voltam, így "csak" 27km-t  mentünk le a határig meg vissza.
Szerencsére jobban lettem, (és remélem, hogy ez az állapot állandósul mostmár, mert szinte minden hónapban beteg voltam) szóval tegnap megkerültük Fehértót, vagyis magát a tavat :)

Délután 1kor sikerült elindulni, mert még délelőtt fetrengtünk, meg csináltam a túrára bundáskenyeret.
Ez az út az eltévedéseké volt, mivel még egyikünk sem járt arra, ill. nem egy gyakran járt út. Szerencsére a gps párszor segített, de így is sikerült magán-és üzeni területre tévednünk, amire persze csak akkor jöttünk rá, amikor kijöttünk onnan :)
Persze nem ok nélkül történt ez velünk, olyan helyekre jutottunk el a nagy csavargásban, ahova minden bizonnyal a sima turista nem tette volna be a lábát.

Az út elég rossz volt, gondolom alig jártak mostanában a tó körül. Kicsit szenvedős volt, de a látvány kárpótolt minket.
A nádasból folyamatosan röppentek fel a vadkacsák, a vadlibák, kócsagok, gémek meg mindenféle hatalmas ragadozómadarak, amiket nem tudtunk behatárolni.

Szépen haladtunk a tó mentén, majd elérkeztünk egy elég nagy kilátóhoz, onnan ráláttunk a belső szigetre, ahol rengeteg sirály meg mindenféle madár rajzott. Jó hangosak voltak dehát most van a költési időszak, szal érthető, hogy miért lármáztak annyira.

Onnan továbbmentünk össze-vissza, találtunk mocsári teknőst, ugrottunk át vizet (persze beázott kicsit a cipőnk :P )

Aztán egyszercsak vége lett az útnak, vagyis amin addig mentünk, az kivitt az 5re, de ott nem szabad bicajjal menni, meg amúgy sem egy biztonságos út.
Szóval visszamentünk az úton, a térkép szerint elindultunk befele egy kis ösvényen, ami a tó közepén vezetett át. Szuper kis út volt, kétoldalt nádas, közében zöld fű. Látványnak csodás volt, de tekerni rajta korántsem volt élvezetes :D

A kis ösvény végén egy lezárt kapuhoz értünk, ill. rájöttünk, hogy üzemi területen mászkáltunk az elmúlt egy órában :)
Mit volt mit tenni, be kellett menjünk a halászcsárda területére, hogy ki tudjunk jönni. Onnan sima volt a hazaút Dorozsmán keresztül. Megnéztük a malmot is, elég szép látvány volt a lemenő nap fényébe.
Hazafele útba ejtettünk a plázát, vettünk vacsinak valót és már otthon is voltunk.

Cakkpakk 40km volt :)

Jelentkezem + élménybeszámoló

Mártély

Élek, megvagyok, csak leköt a jóidő, amiatt nem írogattam, de mostmáraztán tényleg akarom rendszeresíteni a bejegyzéseket! :P

Na, kezdem ott, hogy a hpsszú hétvégén elmentünk bicajjal Mártélyra. 

Reggeli :)

Reggel indultunk, csodás időnk volt és mindenfélét láttunk, elhagyatott tanyát, gyönyörű ártéri erdőket. 

Délutánra meg is érkeztünk Mártélyra, ott csaviszkáltunk egy nagyot, megnéztük a kihalt fákat. Hát ott szemem, szám tátva maradt! 

Tudja valaki, hogy mi lett azokkal hatalmas fákkal? Csak úgy kihaltak? Vagy érte valami őket? 

Vittünk kaját, megebédeltünk a parton, készült még pár fotó, aztán indultunk haza. Visszafele le akartuk vágni az utat az algyői olajos útnál, de kicsit sikerült eltévedni a korom sötétbe. A lényeg a lényeg, hogy estére hazaértünk, 76km-t csináltunk ha jól emlékszem 10 óra alatt. :)

Múlt héten kicsit nagyobb fába vágtuk a fejszét, Makó felé vettük az irányt. 

Korán reggel elindultunk (fél 9 fele).

Első megálló egy hatalmas tölgyfa volt, volt nagy hűű meg haaaa, amikor megláttuk. Óriási és meseszép volt!

Ott ülök a nagy fában 

Borzasztó szembeszél volt, azt hittem meghalok, de nincs mese, menni kellett tovább. Végig a töltésen hol szemből fújt, hol oldalról, de szerencsére elég sokszor hátulról, így ki tudtuk pihenni magunkat.
Nem tudom milyen lehet gyereket szülni, de ilyesmi lehet, amikor perces fájások vannak. Megszakadsz, erőlködsz, de aztán elmúlik, van egy kis időd pihenni. Na, mi akkor pihentünk, amikor úgy fordult a töltés, hogy hátszelet kaptunk.

Lementünk Ferencszállásra, vagyis azon túlra egy elhagyatott kúriához. Az odavezető úton szó szerint lefújt a bicikliről a szél, úgyhogy az utolsó párszáz métert gyalog tettük meg.
A kúria nagyon érdekes volt, és ami még érdekesebb, hogy később nem találtunk semmiféle leírást, hogy mégis pontosan mi lehetett, mikor építették...stb.

Ez az

Ezután kellemes hátszéllel visszavitorláztunk a töltésre és folytattuk utunkat Kiszombor felé, ahol pár kiszögellés és szembeszél harccal később rengeteg csodát láttunk.

Kezdtük a Rónay-kastéllyal, ami teljesen el van hagyatva... Pedig nagyon érdekes és szép épület, persze nem tegnap épült. Kár, hogy nagy ívben tesznek rá... Node biztos nincs píz.

Rónay-kastély

Innen a temető felé vettük az irányt, ahol még nagyobb meglepetés ért:

Rónay-kripta szintén teljesen elhagyatva

Ámultunk és bámultunk és folyton azt hajtogattuk, hogy húúú meg úúú meg űűű meg ááá... és a többit.
Megnéztük a régi temetőt is és elmélkedtünk a dolgok múlásán, nomeg azon, hogy a régi idők emberei nem csak azt nézték, hogy valami funkcionálisan működjön, hanem azt is, hogy nézzen ki valahogy.
Manapság csak megcsinálják, minél egyszerűbben, "jóleszazúgy..." Mind1, ez ilyen.

Ezután felnyargaltunk a makói hídra, ott végig a töltésen, megálltunk kajálni, aztán usgyi tovább Apátfalvára, amihez nem volt sok kedvem, de utólag megérte, mert Lúdvár az valami csodás volt. Egészen alacsony volt a víz a Maroson, mezítláb be tudtunk menni a szigetekhez.

Első tavaszi tapicskolás

Ott hivatalosan megebédeltünk délután 4kor, kicsit kifújtuk magunkat és 5 fele hazafele vettük az irányt.
Sikerült egy kicsit lefaragni az útból, így este 9 fele haza is értünk.
Összeszámoltuk és 93km lett. Nem sok kellett volna a százhoz, elmehettünk volna még este 7et lenyomni, de jártányi erőnk sem volt :D

Másnap indult a hét, de szerencsére semmi komolyabb izomláz nem jelentkezett, szóval tudnánk többet is menni, ha az idő engedné.

Ezen a héten rövid a hétvége, szal csak valami lájtosat nyomunk. Csak aludni szeretnék egyet a napon valahol a pusztában. Megoldható lesz szerintem :P

Búcsúzóul egy kép póniról a pusztában:)

Ha akartok további képeket (vagy csak úgy szuper képeket), katt és like:

http://www.panoramio.com/user/3282235?with_photo_id=68814772

http://www.facebook.com/heavenmanphotography

Tél

Megint kezdek ritkásan írni, de nagyon igyekszem rendszeres lenni. Már csak magam miatt is, hogy később vissza tudjam olvasni.
Vessetek meg, de nekem nagyon tetszik ez a hvas idő, nem értem miért kellett az emberekre a frászt hozni, hogy itt a világvége... Hál'Istennek nem történt semmi katasztrófa, jó nagy hidegek vannak és jó nagy jó, de könyörgöm.... Olyan nagyra fel tudják fújni, hogy csak na...
Mind1, nem is ez a lényeg...
A kép két nemnormálist ábrázol, (az egyik én) akik kimentek 6 kilométerre a városból gyalog -20 fokban este, hogy lássák a felkelő teliholdat a téli tájban és 2 órát viháncoljanak a méteres hóban :)))

Epic music is epic

Vegas Mix 9: It's Your Voodoo Workin'

Hol vagy?

Megpróbálkoztam egy kapcsolattal, de nem ment... Pedig igazán nem volt okom panaszra... Jóképű, figyelmes, érdekes, felelősségteljes, állatbarát srácról van szó... De bármennyire erőlködtem, nem ment... Mivel korrekt és egyenes embernek tartom magam, megmondtam kerek-perec, hogy kéremszépen ez van, jó lenne, ha menne, de  nem tudom az érzéseimet megmásítani. Pedig tényleg aranyos srác volt, de Krisztián mondta meg a frankót. Minden úgy volt ahogy én akartam, én irányítottam, nem volt "ellenfél" nem volt meg a "harc".
Nem tudom érthető-e mit is akarok kifejezni, de kell egy dinamizmus legyen két ember között. Ha minden úgy van, ahogy kilehelem a számon, semmit kihívás nincs benne, úgy nem érdekes... Ilyen szempontból B. kielégítő volt, vele kapcsolatban mindig voltak kihívások, csak ő meg az ellentéte volt, túl kemény dió volt nekem...
Szóvel kereslek téged, nagy Ő! Bárhol is vagy, ideje lenne előmászni és megmutatkozni, mert kezdek kételkedni, hogy egyáltalán létezel!

Elmondom milyennek képzelem el, csakhogy magára ismerjen :D
Külső nem számít, mármint fogjon meg, de full mindegy, hogy szőke vagy barna, vagy hupilila (télleg). Inkább legyen meg benne az a szenzibilitás, ami bennem is megvan, amit most nehéz megmagyarázni és leírni, de ha elém kerül felismerem... Különleges legyen, valami nem hétköznapi, ami miatt felnézek rá és csodálom.
És menjen a mentális ping-pong, tudjunk egy egész estén át valami olyanról beszélgetni, amiről csak vele tudok, vitázzunk, érveljünk, harcoljunk meg egymással szavakkal... Nevessünk sokat, menjünk mindenfele, kalandozzunk, főzzünk, együnk, filmezzünk, biciklizzünk, túrázzunk.
Szeresse az állatokat, a természetet, lássa meg a szépet az apró kis dolgokban, pl. a nyári viharokban.
Mellette legyen egy dög, egy tipikus pasi, aki szereti a hasát, el lehet utána pakolni, aki rámszól, ha elkezdek hisztizni és csinálom az eszem...
Kellenek a klisék, utálom a papucs típusú srácokat...
Zenei elvárásaimmal bajok vannak, le sem írom... :D :D Ha már a felét ismeri és szereti, elkelt :D


Most, ahogy így szedem össze a fontosabb dolgokat, kezdek elszomorodni, ilyen pasi nincs is... Aki kedves, dög, odaadó, de eltaszító, nem papucs, de feleségül venne... :P
Még a cipővásárlás is egy tortúra nekem, nemhogy párt választani. Nem tudom hogy hol van ilyen ember. Annyi szempont fontos... De visszeveszek az elvárásokból, ígérem...
Mostmár ideje előbújnod, hallod?

p.s. és ha azt mondom Biatch please, akkor azt ismerje! Fontos! :D

Re

Na, elég régen írtam már. Bár senki nem nézi az oldalt, kicsit kötetlenebbül tudok fogalmazni.
Mi is történt az elmúlt pár hónapban, de lehet volt az már vagy fél éve is...
Volt egy marha boldog időszaka az életemnek, de aztán jött egy szakítás pont karácsonykor, szal kijutott mindenből...
Nem terhelem senki agyát egy szakítás sztorijával, de a lényeg az, hogy mindketten hülyék voltunk, de még mindig bánt a dolog és hiányzik, noha a lelkem mélyén tudtam valahol, hogy hosszú távon nem biztos, hogy ő a megfelelő ember... Node nem lehet mindig okosnak lenni...
Voltak figyelmeztető jelek, amik elbizonytalanítottak, de olyan sorsszerű volt a kialakult helyzet, hogy azt kell mondjam, nem lett volna hosszú távon helyünk egymás mellett. Pedig boldog voltam vele, csak az érzelmi töltöttség nem volt a megfelelő szintű.

Nem voltak összebújva beszélgetések, simik, puszik... Dehát ezért nem hibáztatom őt, lehet én akartam túl sokat.
Viszont mióta szétmentünk, nem állom meg, hogy ne keressem. Kínomban leszedtem egy Ex-appot, nagyon hasznos kis találmány, nem engedi, hogy telefonon, üzenetben vagy emilben keresd a targetált személyt. Van egy számláló, hogy mióta nem kerested, elég jól működik :)

Munka megy, Sanomával fogtunk össze, vidéket visszük. Arrafele minden OK.

Van most egy új jelentkező, egy kedves, aranyos srác, de mondtam neki is, hogy kicsit várjuk, haverkodjunk, mert még nem vagyok túl az előzőn. Szuper, hogy vár meg türelmes, meglátjuk mi lesz.

Most ennyi, igyekszek rendszert vinni az írásokba, majd meglátjuk hogyan működik